GEOFUSION 2.0
A geopolitika kifejezés általában politikai és katonai dinamikát idéz fel. Ennél azonban sokkal többről van szó, ahogyan ezt Csizmadia Norbert Geofúzió című könyvében egyértelművé teszi. A gazdasági szféra taglalása mellett a geopolitikát számos társadalmi és technikai előrehaladáshoz kapcsolja. Mint ilyen, a kötet jelentős mértékben hozzájárult magához a geopolitikához, mint tudományhoz, és több dimenziós világunk koherens modellezéséhez egyaránt.
George Friedman, geopolitikai gondolkodó, a Geopolitical Futures alapítója, valamint „A következő 100 év”, „A következő évtized”, és a „Gyulladáspontok” című kötetek népszerű szerzője.
„A jövő útikalauz stopposoknak’: Teljesen új földrajz van születőben. A geográfiát, mint a tudomány egyik legösszetettebb ágát kelti újra életre a szerző, bemutatva nekünk a 21. század változásainak lehetséges kimeneteleit. A valós adatokon alapuló elemzéssel egy olyan jövőt ismerhetünk meg, amely bemutatja számunkra a folyamatosan változó világunk modelljeit.
Magyar Földrajzi Társaság
„A Geofúzió egy rendkívül fontos könyv. Különleges láncszem és egyben híd is, mely összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt. Erőteljes gondolatokkal, amelyek reflektorfénybe helyezik azon változások korszakát, ahová épp most lépünk be. Mesterien köti össze fejezeteit, oly módon ábrázolva a jövőt, ahogyan arra csak kevés szerző képest. E kötet azoknak szól, akik elgondolkodtak már arról, hogy hogyan alakul majd a geopolitika jövője és hogy fest majd a világunk jövője.”
Abishur Prakash, geopolitikus jövőkutató, az „Új geopolitika”, a „Mesterséges Intelligencia geopolitikája”, valamint a „Vertikális Világ” könyvek szerzője
A könyvről
A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszú távú, fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelyek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai.
Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket?
Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükség. A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére…
Súly: 931g
Oldalszám: 281
Méret: 24.3 x 17.2 x 2.8 cm
Kiadás dátuma: 2020. 12. 21.
Kiadó: Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.
ISBN szám: 978-963-573-005-6
A szerzőről
Geográfus, tématerületei: a gazdaságstratégia, a geostratégia, terület- és városfejlesztés, geoökonómia, valamint geopolitika. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára, majd 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt. 2016 óta a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány, majd pedig jogutódjának elnöke és a Hungarian Geopolitics (HUG) főszerkesztője. A Magyar Földrajzi Társaság Geopolitikai Szakosztályának társelnöke, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A „Geopillanat – A 21. század megismerésének térképe” című könyv szerzője.
Norbert Csizmadia
Mémek
„Új világrendben élünk: új szereplők, új együttműködések, új csataterek és új mítoszok születésével.”
„Az új világrend több központú és multipoláris.”
„A földrajz igenis számít! Ahhoz, hogy megértsük az új változó világrendet, a földrajzhoz kell visszatérnünk.”
„A geoökonómia korában élünk: a geopolitika mellett egyre fontosabb az új tudományterület a geoökonómia, amely a társadalomtudomány, a földrajz és a közgazdaságtan fúziója.”
„Technológiai korszakváltás korában élünk.”
„Fúziók és hálózatok korában élünk.”
„A világgazdasági pólus egyértelműen keletre tolódott.”
„A 21. század 3 legfontosabb jelszava a fenntarthatóság, a konnektivitás és a komplexitás.”
„Az adat a 21. század nyersanyaga és az élmény a 21. század szolgáltatása.”
„A 21. század egy szárazföldi eurázsiai korszak lesz, véget vetve egy 500 éves atlanti korszaknak.”
Hírek
A VOIZ applikációjában elérhető Csizmadia Norbert - Geofúzió című könyve hangoskönyv formátumban is. A hangoskönyv meghallgatása során olyan kérdésekre kaphatunk választ, amelyek még csak mostanában kerülnek terítékre a nagyvilágban is. Például: hogyan [...]
GEOFUSION 2.0 – TOWARDS A LONG-TERM SUSTAINABLE EURASIAN GROWTH címmel, megjelent Csizmadia Norbert geográfus, geopolitikai és geoökonómiai szakértő könyve. A kötet a Geofúzió: A földrajz szerepe a 21. századi gazdasági és geopolitikai [...]
Térképek
A geofúzió a „hálózatok geopolitikája/geoökonómiája, ami a geopolitika/ geoökonómia új hálózata is egyben”. Az általam használt és bevezetett kifejezés a „geofúzió” a világ komplex jelenségeinek térbeli összefüggéseit vizsgálja. Elmélet és módszertan egyszerre, [...]
Az új világrend átrajzolja a térképeinket. Az eddig perifériának számító területek kerülnek a centrumba. A 21. század egyrészt a többközpontú világrend kialakulását hozta el, másrészt a gazdasági gravitációs erőtér egyértelműen és jelentősen [...]
A JLL Business of Cities kutatóközpont több mint 300 globális szintű adatot gyűjtött össze, amelyek elsősorban a pénzügyi és üzleti aktivitásra, beruházási profilokra, az infrastruktúrára, életminőségre, innovációs tevékenységekre, kormányzásra és demográfiai viszonyokra [...]
Az Övezet és Út kezdeményezés a 21. század legfontosabb geostratégiai programja és egyben a világtörténelem legnagyobb beruházása is. Tengeri útvonalak és szárazföldi gazdasági folyosók összefüggő hálózata. A szárazföldi gazdasági folyosókon belül is [...]
A globális városokat már nem a múltjuk, hanem a jövőjük határozza meg. Ezt a jövőt befolyásolja a globalizáció, az urbanizáció és a technológiai fejlődés. Emellett pedig figyelembe kell venni, hogy a városok [...]
A Szilícium-völgy sikereinek hatására az egész világon népszerűek lettek a technológiai parkok és központok „szilícium” elnevezései. Ezek az üzleti hálózatok és tervezők előszeretettel használják a „Szilícium-völgy, oázis, medence, folyosó” elnevezéseket. A Szilícium-völgy [...]
A vizsgálat által megszületett térképek és a korábbi geopolitikai struktúrabeosztás alapján 36 regionális téregységen belül: 2 globális (nagy kiterjedésű) geopolitikai erőteret nevesítek, ezek Amerika és Eurázsia, ezen belül a 2 fő nagyhatalmi [...]
Juan Perez Ventura abból indul ki, hogy a központ és periféria elhelyezkedéseknél a globális városok jelentősége kiemelkedő. „A mai világban a globalizáció valójában nem is globális folyamat, a világ polarizálódik, és ez [...]
A helyek fúziója, azaz a „geofúzió” egyszerre jelenti a földrajz szintézisét, egyszerre hoz létre újat a földrajzban a gazdaságpolitika, a közgazdaságtan, a technológia, a design és vizualizáció egyszerre történő használatával. A geofúziós [...]
Az IMF kereskedelmi adatbázisa azt mutatja be, hogy 1980–2018 között az egyes országok kereskedelmi partnerei közül Kína vagy az Egyesült Államok jelentősebb? Az adatok a két gazdaság közötti kereskedelem integrációjának mértékét mutatják [...]
Ajánlások
A geopolitika kifejezés általában politikai és katonai dinamikát idéz fel. Ennél azonban sokkal többről van szó, ahogyan ezt Csizmadia Norbert Geofúzió című könyvében egyértelművé teszi. A gazdasági szféra taglalása mellett a geopolitikát számos társadalmi és technikai előrehaladáshoz kapcsolja. Mint ilyen, a kötet jelentős mértékben hozzájárult magához a geopolitikához, mint tudományhoz, és több dimenziós világunk koherens modellezéséhez egyaránt.
George Friedman, geopolitikai gondolkodó, a Geopolitical Futures alapítója, valamint „A következő 100 év”, „A következő évtized”, és a „Gyulladáspontok” című kötetek népszerű szerzője.
„A jövő útikalauz stopposoknak’: Teljesen új földrajz van születőben. A geográfiát, mint a tudomány egyik legösszetettebb ágát kelti újra életre a szerző, bemutatva nekünk a 21. század változásainak lehetséges kimeneteleit. A valós adatokon alapuló elemzéssel egy olyan jövőt ismerhetünk meg, amely bemutatja számunkra a folyamatosan változó világunk modelljeit.
Magyar Földrajzi Társaság
„A Geofúzió egy rendkívül fontos könyv. Különleges láncszem és egyben híd is, mely összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt. Erőteljes gondolatokkal, amelyek reflektorfénybe helyezik azon változások korszakát, ahová épp most lépünk be. Mesterien köti össze fejezeteit, oly módon ábrázolva a jövőt, ahogyan arra csak kevés szerző képest. E kötet azoknak szól, akik elgondolkodtak már arról, hogy hogyan alakul majd a geopolitika jövője és hogy fest majd a világunk jövője.”
Abishur Prakash, geopolitikus jövőkutató, az „Új geopolitika”, a „Mesterséges Intelligencia geopolitikája”, valamint a „Vertikális Világ” könyvek szerzője
Videók & Podcastok
Eljött Eurázsia és a fenntarthatóság korszaka? – Korszakváltás előtt – Vendégünk: Csizmadia Norbert
Mit jelent a Geofúzió? Milyen változások jönnek a geopolitikában? Véget ér a Nyugat sikertörténete? És ha igen, mi jön az atlanti korszak után? Tényleg Eurázsia lesz a világ új központja? A nemzetállamokat felváltják a városállamok? Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat Csizmadia Norberttel Bodnár Előd és Nánásy-Kézdy Tamás.
Fenntarthatóság és geopolitika
Milyen lesz a világunk a Covid utáni időszakban? Mik a legfontosabb megatrendek? Miért beszélhetünk Eurázsia korszakáról? Hogyan kapcsolódik mindez a Neumann Egyetem munkájához, valamint a most létrejött BC4LS (Budapest Center for Long-term Sustainability) munkájához?
Geofúzió Könyvbemutató – 2020. december
A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszútávú fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelynek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket? Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükségünk!
A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi, és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére… A könyv megvásárolható az alábbi linken: https://pallasathenekiado.hu/konyvesbolt/geofuzio/
A térkép, amely megváltoztatta a világot
Hogyan változott kapcsolódásunk a térképekhez az elmúlt évszázadok után, csak a tájékozódás miatt használjuk, vagy a 21.században már más szempontok miatt vált fontossá? Egyáltalán hányféle térkép áll rendelkezésünkre a digitalizáció korában, ami nem pusztán földrajzi elhelyezkedést vagy távolságokat mutat? Hogyan néz ki például az a térkép, amelyet naponta 2,5 milliárd ember használ…kíváncsi vagy rá? Csizmadia Norbert TeDxTalks előadásából megtudhatod.