Az új világrend átrajzolja a térképeinket. Az eddig perifériának számító területek kerülnek a centrumba. A 21. század egyrészt a többközpontú világrend kialakulását hozta el, másrészt a gazdasági gravitációs erőtér egyértelműen és jelentősen kelet felé mozdult el. Közép-Európa számos lehetőséget tartogat, a térség már nem olyan, mint egy évtizeddel korábban volt. Közép-Európa mindig is fontos része volt és lesz Európának, a visegrádi országoknak pedig érdeke az erős Európa. A kiépülő hálózatok főbb csomópontjai átrajzolják az egyes térségek jelentőségét is. Az Új Selyemút Európát a kelet-közép-európai országokon keresztül éri el, ezért a térség jövőbeni szerepe még fontosabb lesz. Amíg Európa egy kelet–nyugati felosztásban gondolkodik, addig Európa középső része egy észak–déli térséggé állt ös – sze. Közép-Európa, azaz Kelet és Nyugat találkozópontja egy új Eurázsia kapuközpontjává, valamint gazdasági és geopolitikai erőterévé válhat. Közép-Európa nemcsak történelmi, földrajzi, hanem gazdasági, szellemi és kulturális egység is. A közép-európai identitás feltámadhat „tetszhalott” állapotából, és a térség államai e régóval azonosíthatják magukat. Ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai országok a jelenleg formálódó eurázsiai kontinens kaputérségévé váljanak, mindenképpen önálló gazdasági erőtérré kell, hogy alakuljanak. A nyugat–kelet megosztottság mellett egy új észak-déli irányú infrastrukturális folyosókra épülő új kelet-középeurópai „geogazdasági erőtér” a térség válasza. Ez a térség lehet az új Eurázsia kulcsövezete. Az EU-n belül a közép-európai gazdasági és geopolitikai erőtér négy kiemelt eleme a Visegrádi együttműködés, a Három Tenger kezdeményezés (amely a Balti-, Adriai- és Fekete-tengereket köti össze), a Via Carpathia autópálya (amely Görögországot köti össze Litvá niával Debrecenen és Miskolcon keresztül), a térség nyugati szélén futó Új Borostyánút vasúti korridor, amely a szlovéniai Koper kikötőjéből indul egészen a Balti-tengerig. Ehhez kapcsolódik Trieszt is a magyar kikötőbérletével. Ezek az útvonalak Magyarország nyugati határát érintik. A Kína és a kelet-közép-európai országok 16+1 kezdeményezésével összefoglalva egy összefüggő – Pireusz és Rotterdam/Hamburg közötti – téregység szerveződik, amelyet keleten a Via Carpatia autópálya, nyugaton az Új Borostyánút, keletről és délkeletről az Új Selyemút érint. A térség földrajzi helyzetét kihasználva geopolitikai értelemben is felemelkedik, és egyre jelentősebb szerepet fog betölteni az elkövetkező időszakban is.